Oktatáselméleti szempontból releváns forrásmunkák a média- illetve médiumelmélet területéről

Oktatáselméleti szempontból releváns forrásmunkák a média- illetve médiumelmélet területéről

Elizabeth L. Eisenstein (2005): The Printing Revolution in Early Modern Europe. Second Edition. Cambridge University Press, New York.
Elizabeth L. Eisenstein (2005): The Printing Revolution in Early Modern Europe. Second Edition. Cambridge University Press, New York. Elizabeth Eisenstein 1979-ben kiadott két kötetes munkája volt az első átfogó elemzés a könyvnyomtatás hatásairól. (The Printing Press as an Agent of Change: Communication and Cultural Transformation in Early –Modern Europe. 1-2 vols. Cambridge University Press, 1979.) 1983-ban megjelent a mű rövidített kiadása egy kötetben, melyet később követett 2005-ben egy második kiadás, a szerző újonnan írt utószavával. A könyv bemutatja, hogyan járult hozzá a 15 század közepén megszületett új információs- és kommunikációs technológia az európai gondolkodás megváltozásához, különös tekintettel a reneszánsz, a reformáció és az újkori tudomány kibontakozására.
Ismertetések a könyvről és részletek a könyv szövegéből tartalom

 

Neil Postman: Amusing ourselves to death. Public Discourse in the Age of Show Business. Penguin, New York, 1984.
Neil Postman: Amusing ourselves to death. Public Discourse in the Age of Show Business. Penguin, New York, 1984. Neil Postman amerikai médiafilozófus 1984-ben megjelent könyvében olyan módon mutatja be az európai – és a nyugati – civilizációnak a könyvek által kiformált arculatát, hogy azt párhuzamba állítja az elektronikus médiavilág vezérmédiuma, a televízió hatására a 20. század második felében átalakult amerikai társadalom jellemzőivel. A szerző aból a feltevésből indul ki, hogy a rendelkezésre álló kommunikációs médium domináns befolyást gyakorol az adott társadalom intellektuális eszmeiségére. Bár a kultúrát alapvetően a nyelv konstruálja, az minden újabb médium hatására átformálódik. Az új médium nem egyszerűen egy új üzenet – ahogy McLuhan állította – hanem a valóság értelmezésének egy új „metaforája”, amely a valóságnak egy sajátos, új definícióját testesíti meg.
Ismertetések a könyvről és a könyv teljes szövege tartalom

 

Nicholas Carr: Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? – A sekélyesek kora. HVG Kiadó, 2014. (Carr, N. (2010): The Shallows: What the Internet Is Doing to Our Brains. Atlantic Books, London.)
Nicholas Carr: Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? - A sekélyesek kora. HVG Kiadó, 2014. (Carr, N. (2010): The Shallows: What the Internet Is Doing to Our Brains. Atlantic Books, London.) Nicholas Carr 2008-ban elgondolkodtató, már a címében is sokatmondó írást tett közzé  arról, hogy az internetes információkeresés hogyan hat olvasási szokásaira – és ami ennél izgalmasabb-, mentális képességeire. (Is Google making us stupid? What the Internet is doing to our brains. The Atlantic, July/August 2008.) Ez a könyv a témakör részletesebb kifejtését tartalmazza. Az alcím világosan és tömören összefoglalja az írás tartalmát: Hogyan változtatja meg az internet gondolkodásunkat, olvasási szokásainkat és emlékezetünket. Az olvasmányos szöveg mögött alapos médiumelméleti elemzés sejlik fel. A szerző önmegfigyelését a témakör klasszikus és aktuális szakirodalmának értő feldolgozása és szintézise egészíti ki.
A tanulmány szövege recenziókkal, interjú a szerzővel, könyvismertetés tartalom

 

Lanier J. (2011): You are not a gadget: A Manifesto. Penguin Books, New York.
Lanier J. (2011): You are not a gadget: A Manifesto. Penguin Books, New York. Jaron Lanier könyve azon a mcluhani tézisen alapul, miszerint a technológiával kapcsolatos legfontosabb kérdés mindig az, hogy milyen változásokat idéz elő az emberi személyiségben. Az (információ)technológia területén a fejlesztői elképzelések olyan interfész-rendszerek szerkezeti elemeivé válnak, amelyek az embereket a világhoz és egymáshoz kapcsolják; ily módon közvetlen hatást gyakorolnak kognitív tapasztalatainkra és kognitív architektúránkra is. Szerinte az ezredforduló után kibontakozó internet használati trendek (web 2.0, közösségi háló) – bár a felszínen radikális szabadságot és nyitott kultúrát hirdetnek – valójában egy olyan új generáció kialakulásához járulnak hozzá, amely redukálja elvárásait arról, hogy mi az ember, és mivé válhat. A szerző szándéka az, hogy írásával hozzájáruljon az internetes kultúra döntően pozitív, humanisztikus, értékorientált vonulatának a negatív trendekkel szembeni tudatosabb és határozottabb fellépéséhez.
Ismertetések a könyvről, a könyv teljes szövege és interjú a szerzővel tartalom

 

Brent, D.: Teaching as Performance in the Electronic Classroom. In.: First Monday – peer-reviewed journal on the Internet. Volume 10, Number 4 – 4 April 2005.
Brent, D.: Teaching as Performance in the Electronic Classroom. In.: First Monday – peer-reviewed journal on the Internet. Volume 10, Number 4 - 4 April 2005. Az igazán értékes tudás nem késztermék, amely explicit formában leírható, sokszorosítható, tetszés szerint átvehető és átadható – állapítja meg Doug Brent professzor, a kanadai Calgary Egyetem Kultúra és kommunikáció tanszékének tanára ebben a tanulmányában. A tudást ugyanis nem csak egyszerűen átvisszük és átvesszük, vagy találjuk, hanem aktív belső mentális tevékenységgel – nagyon gyakran intenzív személyközi kommunikációval támogatva – létrehozzuk. „Sem a tankönyv, sem a videó, de a multimédia CD és a weblap sem képes átvenni a – személyes vagy elektronikusan kommunikációs eszközökkel realizált – dialógikus társas környezetben történő tudáskonstrukció szerepét.”
Ismertetés a tanulmányról és a tanulmány szövege tartalom

 

Pléh Csaba (2011): A webvilág kognitív következményei, avagy fényesít vagy butít-e az internet? Korunk, XXII. 8. sz. 9-19.
Pléh Csaba (2011): A webvilág kognitív következményei, avagy fényesít vagy butít-e az internet? Korunk, XXII. 8. sz. 9-19. Pléh Csaba tanulmányában azt próbálja körvonalazni, hogy milyen általános átalakulást eredményez az emberi gondolkodásban az állandó webhasználat. A szerző véleménye szerint itt egy újabb kommunikációs architektúra és emberi gondolkodás illesztésről van szó. Kritikai perspektívákat ismertetve megvizsgálja, hogy milyen szerepe van az e-világnak az ember felületessé válásában, a túl könnyed, túl gyors döntésekben, milyen problémákat jelent a többszörös feladatvégzés általánossá válása, s hogy mindez tükröz-e valami egyetemes evolúciós tendenciát is. Véleménye szerint kétségtelen, hogy az új technológiák megváltoztattak sok mindent, de ezek a változások úgy illeszkednek az ember meglévő neurobiológiai, evolvált rendszerébe, ahogyan például az írás beilleszkedett.
A tanulmány szövege pdf ikon