Kognitív-evolúciós irányultságú szemléletmód, amely az elme és a kultúra kölcsönhatásrendszerére fókuszál

Kognitív-evolúciós irányultságú szemléletmód, amely az elme és a kultúra kölcsönhatásrendszerére fókuszál

Csányi Vilmos: Az emberi viselkedés. Sanoma, Nők Lapja Könyvműhely, Budapest, 2006.
Csányi Vilmos: Az emberi viselkedés. Sanoma, Nők Lapja Könyvműhely, Budapest, 2006. Csányi Vilmos ebben a könyvében – esetenként túllépve a természettudományos módszer kötöttségein – az emberi természet biológiai determinációit veszi számba, különös tekintettel a sajátosan emberi tulajdonságok mibenlétére és ezek eredetére. Az esszéláncolat – amelyben a szerző neodarwinista, naturalista szemlélettel elemzi az emberi jelenséget – nem korlátozódik csupán a genetikai, fiziológiai, etológiai tényezők számbavételére. személyes véleményét kifejtve kitér olyan társadalmi, kulturális, filozófiai és világnézeti kérdésekre is, amelyek az emberi létezés alapproblémáit jelentik.
Részletek a könyvből pdf ikon

 

Merlin Donald (1991/2001): Az emberi gondolkodás eredete Osiris Kiadó, Budapest.
Merlin Donald (1991/2001): Az emberi gondolkodás eredete Osiris Kiadó, Budapest. Merlin Donald teóriájának az egyik meglepő, új eleme az, hogy a modern emberi elme kialakulásának történetét a biológiai, a kulturális és az információtechnológiai tényezők interakciós terében értelmezi. A könyv angol címe (Origins of the Modern Mind: Three stages int he evolution of culture and cognition) azon túl, hogy az elmét formáló hatások összetettségére utal, előrevetíti a szerző alaptézisét: a mai ember elméje három egymásra épülő szakaszban formálódott ki a kultúra és a kogníció iteratív hatásrendszerében – a főemlős elmeszerkezet biológiai bázisán. Az egyes szakaszokon belüli kismértékű, adaptív változások kumulálódása vezetett az egyre újabb szintek megjelenéséhez, melyek radikális változást hoztak a mentális reprezentáció, a gondolkodási szokások és a kommunikáció jellegét illetően.
Könyvismertetés pdf ikon

 

Merlin Donald (2001): A mind so rare. The evolution of human consciousness. W.W. Norton & Company, New York.
Merlin Donald (2001): A mind so rare. The evolution of human consciousness. W.W. Norton & Company, New York. Merlin Donald a tudatosság előtörténetéről és az emberi tudat neurobiológiai és kulturális determinánsairól kimunkált elméletét fejti ki ebben a kötetben. Helyenként ironikus hangvétellel mutat rá a tudatosságot másodlagos, mellékes, epifenomenális jelenségként leértékelő – általa „keményvonalasaknak” nevezett – szerzők érvrendszerének gyenge pontjaira. Velük szemben alakítja ki saját koncepcióját, amely szerint a tudat az emberi elme középponti, hiperaktív ágense, amelyen keresztül a mindenkori kulturális környezet hatásrendszerének asszimilációjával az emberi szubjektum felépíti saját belső világát. Az emberi tudatosság szerinte sajátos interfész a kultúra kognitív univerzuma és a fizikai kozmosznak az egyes emberi agyakban megtestesülő részrendszerei között.
Recenziók és további források tartalom

 

Michael Tomasello (2002): Gondolkodás és kultúra. Osiris Kiadó. Budapest.
Michael Tomasello (2002): Gondolkodás és kultúra. Osiris Kiadó. Budapest. Michael Tomasello arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi lehet az oka, miben rejlik a magyarázata annak a ténynek, hogy a bioszféra egy faja mintegy katapultálta magát a harmonikusan összehangolt szerve világból, és – evolúciós mértékkel mérve – egyetlen szempillantás alatt új világokat konstruálva teljesen átalakította bolygónk felszínét. A fejlődés biológiai, evolúciós mértékű és léptékű hatótényezői nem képesek ilyen változást generálni. A magyarázat a kultúrára való képességben és a kulturális átadás folyamatában lehet. Tomasello okfejtésének eredetisége abban rejlik, hogy a kulturális átadást a biológiai evolúcióval összekapcsolva új megvilágításba helyezi az emberi jelenséget.
Ismertetések a könyvről és a könyv teljes szövege tartalom

 

Csibra Gergely és Gergely György (szerk); (2007): Ember és kultúra. A kulturális tudás eredete és átadásának mechanizmusai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Csibra Gergely és Gergely György (szerk); (2007): Ember és kultúra. A kulturális tudás eredete és átadásának mechanizmusai. Akadémiai Kiadó, Budapest. Csibra Gergely és Gergely György érvelésének kiinduló pontja az a tény, hogy az ember evolúciója során kialakultak a közös tudás megőrzésére, átadására és továbbfejlesztésére szolgáló eljárások és viselkedésformák háttér-rendszerei. A Homo erectus világában olyan speciális, genetikailag rögzült adaptációk jelentek meg, amelyeket a humán etológia „proto/humán-pedagógiának”, röviden „pedagógiának” nevez. A „humán pedagógia” a fajtársak közötti vertikális tudásátadás speciális formája, melynek lényeges eleme a „pedagógiai interakció”, ami sajátos szerkezetű kommunikációt jelent. A tanító és a tanuló ember viselkedés-alapmintázatai genetikai örökségünk összetevőiként kognitív architektúránk integráns részét képezik, és már az előember-világban jelen kellett lenniük.
További források tartalom

 

Donald T. Campbell: Evolúciós ismeretelmélet. In: Lélek és evolúció. Szerk: Pléh Cs. – Csányi V. – Bereczkei T. – Budapest : Osiris Kiadó, 2001.
Donald T. Campbell: Evolúciós ismeretelmélet. In: Lélek és evolúció. Szerk: Pléh Cs. - Csányi V. - Bereczkei T. - Budapest : Osiris Kiadó, 2001. Donald Campbell ma már klasszikusnak tekinthető munkája kiváló forrás az adaptív tudásszerzés feltételezett mechanizmusainak körüljárásához. Az evolúciós episztemológia a természettudományok naturalista szemléletének alkalmazása az ismeretelmélet területén. Pléh Csaba szavaival (Lélek és evolúció, 27-28. o.) „természettudományos redukcióról van szó, amely úgy tekinthető, mint Kant gondolatmenetének értelmezése a megismerés eredendő, kiinduló kategóriáiról: a kategóriák természeti eredetűek lennének. …a kategóriarendszer végső forrása az evolúció. Nem tudjuk ugyan átlépni gondolati világunk határait, de legalább azt tudjuk, hogy honnan származnak ezek a korlátok.
További források tartalom