Az elme természetének kérdéseire irányuló filozófiai és neurobiológiai vizsgálódások

Az elme természetének kérdéseire irányuló filozófiai és neurobiológiai vizsgálódások

Thomas Nagel (1974): What is it like to be a bat? The Philosophical Review 83, No. 4: 435- 450. magyarul: (2004): Milyen lehet denevérnek lenni? Vulgo, 5. évf. 2. sz. Sutyák Tibor (ford.) p. 3-13.
Thomas Nagel (1974): What is it like to be a bat? The Philosophical Review 83, No. 4: 435- 450. magyarul: (2004): Milyen lehet denevérnek lenni? Vulgo, 5. évf. 2. sz. Sutyák Tibor (ford.) p. 3-13. Thomas Nagel amerikai filozófus 1974-ben írt tanulmánya, amelyben a test-elme probléma mibenlétét világos, közérthető és tömör érveléssel fogalmazta meg, máig érvényes, megkerülhetetlen klasszikusa a problématér feltérképezésének. Nagel tanulmányának alapvető, ontológiai és egzisztenciális szempontból egyaránt izgalmas üzenete az, hogy a szubjektív tapasztalásvilágot – amely kétségtelenül reális – nem tudjuk meggyőzően értelmezni a jelenleg domináns, evolucionista-materialista világkép alapján. A redukció révén történő objektiváció megbízható tudományos módszer ugyan, de a tudatos tapasztalat esetében a sajátos, szubjektív nézőponttól nem vonatkoztathatunk el, mivel éppen ez a vizsgálni szándékozott jelenség lényege.
Recenzió, további források és a tanulmány szövege tartalom

 

John Searle: Elme, nyelv és társadalom. A való világ filozófiája. Vincze Kiadó, Budapest, 2004.
John Searle: Elme, nyelv és társadalom. A való világ filozófiája. Vincze Kiadó, Budapest, 2004. John Searle az analitikus filozófiai iskolának a képviselõje, mely a kanti programot követve a filozófiát a tudomány szilárd alapjára kívánja helyezni. Ebben a könyvében közérthető nyelven mutatja be a filozófia – megítélése szerint – alapvető kérdéseit. Központi problémája az, hogy az elme – amely szerinte biológiai jelenség – hogyan illeszthető be a fizikai univerzumba. Ebben a könyvében – az egységes, monista-naturalista világmagyarázat igényével – az elme szintjéről indulva a nyelv és a társadalmi valóság – szerinte – emergens szintjeit próbálja értelmezni. Érvelése azonban nem tudja feloldani azt az ellentmondást, hogy a tudatos tapasztalat hogyan lehet egyszerre ugyanolyan, mint bármely más biológiai jelenség és mégis teljesen más – szubjektív, nem redukálható?
Recenziók és további források tartalom

 

Jeff Hawkins: On intelligence. Holt Paperback, New York, 2005.
Jeff Hawkins: On intelligence. Holt Paperback, New York, 2005. Jeff Hawkins munkája a neuronok szintjéig hatoló részletezettséggel szándékozik bemutatni a neocortex működését, úgy, hogy olyan mértékben értsük meg az intelligencia működését, hogy képesek legyünk valóban intelligens, akár az ember intelligenciaszintjét és intelligenciatípusait meghaladó gépek építésére is. A könyv a mesterfokú ismeretterjesztés és tudományos értekezés szerencsés kombinációja. Az érvelés magával ragadó, a szöveg könnyen olvasható, ugyanakkor tömör, szakszerű, lényegkiemelő és -láttató. A már ismert tények is gyakran új összefüggésben, a szokásostól eltérő nézőpontból megmutatva jelennek meg. A világos argumentáció fontos felismerések közvetítésének szolgálatában működik. Hawkins részletező és átfogó modellt dolgozott ki a kéreg működésére, de agy fizikai sajátosságainak és a tudatos tapasztalat kvalitatív, szubjektív aspektusának az összeillesztése neki sem sikerült.
Recenziók tartalom

 

Hernád István (2002): Az elme magyarázata: kemény dió. In: Vízi-Altrichter-Nyíri- Pléh (szerk.): Agy és tudat. Kognitív Szeminárium Sorozat. BIP, Budapest.
Hernád István (2002): Az elme magyarázata: kemény dió. In: Vízi-Altrichter-Nyíri- Pléh (szerk.): Agy és tudat. Kognitív Szeminárium Sorozat. BIP, Budapest. Hernád István írása annak az előadásának a szövegén alapul, amelyet az MTA Székházban Az agy és tudat témakörben szervezett interdiszciplináris fórumon tartott, 2001-ben. Már a tanulmány címe jelzi a szerző pozíciójának egy lényeges elemét: azonosul azzal a felfogással, amely a kognitív tudomány témái közül a tudat kérdését kiemelten „nehéz problémaként” definiálja, míg az összes többit – legalábbis ehhez viszonyítva – „könnyű problémákként”. A szóban forgó tanulmány azért is megérdemli figyelmünket, mert szerzője bemutatja a legismertebb kortárs megoldási kísérletek egy részét, és ezek kritikai értelmezését adja. Hernád egymást követő tanulmányaiban egyre nagyobb meggyőző erővel érvel a materialista monista világértelmezés számára kényelmetlen következtetés mellett, miszerint erre a problémára a természettudományis vizsgálódás keretein belül nem mutatkozik megoldás.
Recenzió, további források és a tanulmány szövege tartalom

 

Karl R. Popper: Test és elme. Az interakció védelmében. Typotext Kiadó, Budapest, 1998.
Karl R. Popper: Test és elme. Az interakció védelmében. Typotext Kiadó, Budapest, 1998. Karl R. Popper könyve egy előadássorozaton alapul, ahol az ismert kritikai racionalista filozófus a test-elme interakciónak egy olyan elméletét fejtette ki, amely az ő „három világ” elméletének a keretrendszeréből vezethető le. Központi témái a szubjektív és az objektív tudás gondolata ás a három világ karakterének illetve ezek interakcióinak a vizsgálata. Könyvének bevezetésében kifejti, hogy számára a 3. világ a test elme megközelítésének a lényegi részét jelenti, és szerinte a test és az elme kapcsolatának a megértéséhez fel kell ismernünk az objektív tudásnak, mint az emberi elme objektív és autonóm alkotásának létezését, és annak módjait, ahogy ezt a tudást a kritikai problémamegoldás szabályzórendszereként felhasználjuk.
Recenziók és további források tartalom

 

Wolf Singer: Vom Gehirn zum Bewusstsein. In: Der Beobachter im Gehirn. Essays zur Hirnforschung. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 2002. S. 60-76.
Wolf Singer: Vom Gehirn zum Bewusstsein. In: Der Beobachter im Gehirn. Essays zur Hirnforschung. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 2002. S. 60-76. Wolf Singer neurobiológus tanulmányának a címe (Vom Gehirn zum Bewusstsein) egyértelműen jelzi, hogy a világszerte elismert agykutató úgy gondolta, hogy a természettudomány elérte azt a szintet, hogy – legalábbis fő vonalaiban – képes számot adni az agy és tudat, az anyagi és a mentális világ közötti átmenetről, amely Du Bois-Reymond korában még misztikusnak és magyarázhatatlannak tűnt. Singer professzor amellett érvel,. hogy közeli esély van olyan metaelmélet alkotására, amely a materiális és a szellemi közötti fázisátmenet mindkét oldalát összekapcsolja. Úgy látja, hogy jó ütemben haladnak előre azok a törekvések, amelyek az utolsó akadályokat is kiküszöbölik az emberi jelenséget értelmező leírórendszerek (azaz a neurofíziológia, pszichológia és filozófia)közötti átjárhatóság útjából.
Recenzió és a tanulmány szövege tartalom