Az elektronikus tanulási környezetek rendszerszemléletű értelmezése
Az elektronikus tanulási környezetek rendszerszemléletű értelmezése
| Komenczi Bertalan (2014) Elektronikus tanulási környezetek sajátosságai – elméleti megközelítések és modellek. In: Benedek András, Golnhofer Erzsébet (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 2013. Tanulás és környezete. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Budapest. | ||
 |
Komenczi Bertalan tanulmánya abból a felismerésből indul ki, hogy az elektronikus tanulási környezetekről való gondolkodásnak az elme-kultúra-technológia keretrendszerben történő pozicionálása új lehetőségeket jelent a neveléstudományi kutatás és elméletalkotás számára. Lehetővé teszi azt, hogy az ilyen tanulási környezeteket a humán kognitív evolúció folyamatába helyezve is értelmezzük. A humán kognitív habitus alaptípusait és ezek transzformációit vizsgálva a szerző kísérletet tesz az elektronikus tanulási környezetek definiálására, és leírja a képernyő köré szerveződő információkezelés és a kommunikáció új formáit. | |
| A tanulmány szövege |  |
|
| Komenczi Bertalan (2010): Kognitív habitus és tanulási környezet a 21. század elején. In: Oktatás- Informatika, II. 1-2. sz. 14-23. | ||
 |
Komenczi Bertalan interdiszciplináris elemzésében a tanítást és tanulást az emberi kogníció fejlődéstörténetébe illesztve olyan rendszerben vizsgálja. Ez a megközelítésmód olyan konceptuális keretrendszert alkalmaz, amelyben a biológiai, a társadalmi és a technológiai tényezők egységes kontinuumot alkotnak. A szerző a humán kognitív architektúra Merlin Donald féle modelljéből kiindulva körvonalazza a kognitív habitus alaptípusait illetve az ezekre épülő tanulási környezetek transzformációit, különös tekintettel a mindenkori interfész jellemzőire. | |
| A tanulmány szövege | |
|
| Komenczi Bertalan (2009): Elektronikus tanulási környezetek. Gondolat Könyvkiadó, Kognitív szeminárium sorozat, Budapest. | ||
 |
Komenczi Bertalan Elektronikus tanulási környezetek című könyve a Gondolat Könyvkiadó Kognitív szeminárium sorozatában jelent meg 2009-ben A szerző azt vizsgálja, hogy milyen hatással lehetnek az új elektronikus infokommunikációs eszközök a tradicionális tanulási környezetekre, hogyan alakulhat a tradicionális és az elektronikus tanulási környezet közötti viszony. Választ keres arra a kérdésre, hogy mennyire megalapozott az a pozitív jövőkép és radikális változtatásigény, amely az információtechnikai eszközök feltétel és kétely nélküli, átfogó oktatási alkalmazásának híveit jellemzi? Alapvető kérdés továbbá az is, hogy hogyan módosulnak a tanulás és a tanítás mibenlétéről kialakult elképzeléseink az új eszközvilág hatására. | |
| A könyv ismertetése | |
|
| Bonk, C. J. (2009): The World Is Open: How Web Technology Is Revolutionizing Education. Jossey-Bass, San Francisco. | ||
 |
Curtis J. Bonk The World is Open – How Web Technology is Revolutionizing Education című könyve az interneten elérhető, tanulást segítő alkalmazások, szoftverek, portálok, szolgáltatások, adatbázisok alaptípusainak áttekintésére jó szakirodalmi forrásként szolgál. Bár a könyv megjelenése óta (2009) számos új alkalmazás bukkant fel, ez az összegzés mégis hasznos információkkal szolgál elsősorban azért, mert a szerző által rendkívül gondosan kialakított kategóriákba az újabb fejlemények is beilleszthetők. Bonk úgy gondolja, hogy az általa a világot kinyitó – a szó tágabb, átvitt értelmében is értendő – technológiáknak nevezett alkalmazások, eljárások mindenki számára feltárják a tanulás szép, új hálózati világát. | |
| Ismertetők és a könyv weblapja |  |
|
| Burkhardt, H. – Schoenfeld, A. H.: Improving Educational Research: Toward a More Useful, More Influential, and Better-Funded Enterprise. Educational Researcher, Vol. 32, No. 9, pp. 3–14, 2003. | ||
 |
Burkhardt és Schoenfeld tanulmánya rendszerbe foglalja a 21. század elejére jellemző neveléstudományi kutatások fő irányait. (Burkhardt – Schoenfeld, 2003). Tipológiájuk szerint a mai neveléstudományi praxisban három fő irányzat különíthető el: az elméleti jellegű, kvalitatív megközelítés (the humanities approach”), a kvantitatív tudományos módszer („the science approach”) és a rendszerfejlesztésre fókuszáló kutatás („the enginiering approach”). A neveléstudományi kutatásokban ez a három alapforma gyakran együttesen jelenik meg, és a színvonalas munkáktól mind az elméleti háttér ismerete és kreatív értelmezése, mind a kvantitatív módszer alkalmazása elvárt. | |
| Ismertető és a tanulmány szövege | |
|
| Collins, A. és Halverson, R. (2009): Rethinking Education in the Age of Technology. Teachers College Press,New York. | ||
 |
Collins és Halverson könyve – címének megfelelően – átfogó víziót vázol fel arról, hogy mi módon lehetne a tradicionális iskola és a radikálisan új digitális információtechnológia közötti inkompatibilitást megszüntetni. A munka egyik erénye, hogy az oktatás történetének folyamatában mint természetes fejleményt helyezi el az új elektronikus infokommunikációs világot. A szerzők a korábbi korszakok jellemzőit számba véve tételesen felsorolják az új kihívásokat és lehetőségeket. Kreatív elképzeléseket fogalmaznak meg arról, hogyan lehetne az új technológiát az oktatás hagyományosan kialakult rendszerébe integrálni úgy, hogy a közoktatás bevált pozitív társadalomformáló hatása változatlanul érvényesüljön. | |
| A könyv tartalmának összefoglalása, részletek a könyvből | |
|