Az információs kor kihívásainak inter- és transzdiszciplináris értelmezései
Az információs kor kihívásainak inter- és transzdiszciplináris értelmezései
| Komenczi Bertalan (2009): Információ, ember és társadalom. EKF-Líceum Kiadó, Eger. | ||
 |
Komenczi Bertalan könyve az információ mibenlétével, szerepével, felhasználásával kapcsolatos kérdésekről szól, tudomány-, technika- és társadalomtörténeti összefüggésekben gondolkodva. A könyvbenaz információkezelés és a kommunikáció különböző formáinak biológiai, történeti és technikai meghatározottságáról olvashatunk inter- illetve transzdiszciplináris elemzéseket. A szerző az egyes részelemek rendszerszemléletű integrációjára törekszik, evolúciós keretrendszerben gondolkodva. | |
| Könyvismertetés |  |
|
| Castells, M.: Informationalism, Networks, and the Network Society: a Theoretical Blueprintint In: The network society: a Cross-Cultural Perspective. Northampton, MA: Edward Elgar, 2004. |
||
 |
Manual Castells tanulmánya összefoglalja a szerzőnek a hálózati társadalom mibenlétére vonatkozó elméletét. A tanulmányban olvashatunk a hálózati társadalom szellemi, technológiai és politikai forrásairól, az új társadalmi formáció karakterisztikus jellemzőiről és az ú.n. informacionalizmusról, amely Castells szerint az új világ meghatározó, minden korábbi gazdasági és kulturális formációtól megkülönböztető, paradigmatikus jellemzője. | |
| Castells tanulmányának szövege |  |
|
| Beniger, James R.: Az irányítás forradalma. Az információs társadalom technológiai és gazdasági forrásai. Gondolat – Infonia, Budapest, 2004. | ||
 |
James Beniger az információs társadalom eredetének kérdését gazdaságtörténeti, evolúciós és rendszerszemléleti perspektívába helyezte. Véleménye szerint az információs társadalom olyan fejlemény, amely a 19. század második felében a gazdaság, a közlekedés, és általában a társadalom irányításában bekövetkezett válságsorozatra adott válaszok eredményeként alakult ki. Az „irányítás forradalma” azt jelenti, hogy az információfeldolgozási és kommunikációs technika alkalmazkodik a folyamatok felgyorsulása következtében előállt sebesség- és komplexitás növekedéshez. | |
| Recenziók és ismertetések a könyvről |  |
|
| Postman, Neil: Technopoly: the surrender of culture to technology.Vintage Books, New York 1992. | ||
 |
Neil Postman a Technopoly: the Surrender of Culture to Technology (A kultúra kapitulációja a technikával szemben)” című könyvében technika és a társadalom kölcsönhatásait elemezve a technikai civilizáció átfogó kritikáját adja. „Technopoly” olyan társadalom, ahol a kultúra a technika szolgálatában áll. A mindenható technika átformálja illetve erodálja a társadalom tradicionális kötőelemeit, megváltoztatja a kultúrát, és a mindennapi élet észrevétlenül a technikai standardok alapján, gépszerűen fog működni. |
|
| Recenziók és a könyv teljes szövege | |
|
| Harari, Y. N.: Sapiens: A Brief History of Humankind. HarperCollins, New York, 2014. | ||
 |
Yuval Noah Harari könyve nagyívű áttekintés arról a történetről, melynek során – az evolúciós elmélet szerint – egy környezetébe illeszkedő, nem túl jelentős főemlősből az egész bolygó felszínét megváltoztató és uraló lény lett. A szerző az emberi létezés és az emberi jelenség alapvető kérdéseit fogalmazza meg, és ezekre gyakran eredeti, inspiráló válaszokat vagy csupán sejtéseket fogalmaz meg. A jól olvasható de redundancia nélküli elemző szöveg az olvasót is arra készteti, hogy újragondolja számos feltevését az „Sapiens” faj megkülönböztető jegyeiről, múltjáról és jövőjéről. | |
| Recenziók és beszélgetés a könyvről | |
|
| Richard Tarnas: A nyugati gondolat stációi. AduPrint Kiadó, Budapest, 1995. | ||
 |
Richard Tarnas könyvének eredeti címe, The Passion of the Western Mind arra a szenvedélyes igazságkeresésre, objektivitásra való törekvésre utal, amely a nyugati gondolkodás sajátja a hellén világtól napjainkig. Ennek az igazságkereső gondolkodásnak a filozófiai vonulatát mutatja be Tarnas olyan módon, hogy a kiváló stílusú, olvasmányos szöveg egyúttal feltárja az olvasónak a felidézett gondolatrendszerekben rejlő alapvető felismeréseket és összefüggéseket. A könyv a filozófia, a vallás és a tudomány egymásrahatásának kulcsfontosságú pontjaira koncentrálva kíséri végig a máig meghatározó világszemléletek formálódásának útját. |
|
| Recenziók a könyvről | |
|